Hagyom, had árasszon el a kétség, az irdatlan vágy, a fájdalom, a semmi... Hagyok mindent, had szaladjanak át lelkemen, mint a futó tűz. Égessenek le mindent, mert semminek nincs maradása, melyet el lehet pusztítani lángjával. Majd imádkozom a kegyelemért. Imádkozom az elfogadásért és a szeretetért. Hisz nincs szükségem másra.Aztán a tükörbe nézek és rá mosolygok a velem szemben álló lényre. Hiszen ő a legfontosabb a világon. Rajta kívül nem marad soha semmi. Semmi nem is volt.
Azon az éjjelen azt mondtam magamnak, hogy rendben leszek.
