"Egy fantasy világban élek, mert utálom a valóságot ahogy van.
És mikor kirúgnak a nagy, nagy fantáziavilágomból.
Nem tudom mit tegyek." - Tatiana
És mikor kirúgnak a nagy, nagy fantáziavilágomból.
Nem tudom mit tegyek." - Tatiana
( Köszönöm Tati, már tudom mi a gondom.
Megpróbáltam színes ceruzákkal kiszínezni a világot,
de túl nagy volt, a ceruzák elfogytak... )
Én olyan voltam, aki mindig segített a kétségbeesetteken. Harcoltam az életükért. Meghallgattam őket. Ám többé ezt nem tudom tenni. Nem maradt egy csepp erőm sem. Nincs kedvem senkiért küzdeni. Nincs kedvem senkin segíteni. Mindenki oldja meg magának. Mindenki tanuljon a saját hibájából. Nagyon fáradt vagyok. Mindenen sírni tudnék. Hallgatok egy zenét, ami olyan semmilyen a számomra mégis elered a könnyem. Nekem ebből elegem van. Olyan nehéz mindennap felkelni, bemenni az iskolába és látni azokat a sok segélyt kiáltó lelkeket, akik olyan mélyre süllyedtek. Akik hétvégente csak az alkohol hatása alatt tudnak menővé és boldoggá válni. A legújabb tömeg divat szerint öltöznek. Szinte a hajuk sem különb. Lehet, hogy ezek az emberek értékesek? Ha hazamennek sírnak, mert elrontottak valamit? Ki tudja, hisz csak a maguk fajtákkal barátkoznak és ha egy olyan stílus közelíti meg őket, ami nem olyan mint ők, sőt egyedi, azt rühellik. Szánalmasnak tartják, hogy ő nem olyan, mint ők. Hogy ő felmeri vállalni magát. Hogy ő talán alkohol nélkül is tud boldog lenni. Hogy nem szív el minden egyes alkalommal azért egy cigit, hogy lássák a többiek mekkora beilleszkedett arc, aztán a végén mikor le akar szokni már túl késő...
Egy fantázia világban menekültem, ahol nem csak arról szól az élet, hogy ki milyen menő, mennyit iszik, milyen buliban volt és ott mennyit hányt az alkoholmérgezéstől, meg mennyi pasival smárolt már életében, hanem arról, hogy mindegy ki vagy, akár hős is lehetsz. Mindegy milyen stílusú vagy, az emberek befogadnak, és bárhová mész is mindig barátokra találsz. Ahol az élet nem ugyan abból áll, mindig változik. Ahol kalandokat élhetsz át, ahol kifejezheted a kreativitásod. Egyszerűen csak, ahol kilépsz az unalmas hétköznapokból egy sokkal színesebb világba és végre nem más miatt csinálsz dolgokat, hanem magadért.
Színeznél velem?
Egy fantázia világban menekültem, ahol nem csak arról szól az élet, hogy ki milyen menő, mennyit iszik, milyen buliban volt és ott mennyit hányt az alkoholmérgezéstől, meg mennyi pasival smárolt már életében, hanem arról, hogy mindegy ki vagy, akár hős is lehetsz. Mindegy milyen stílusú vagy, az emberek befogadnak, és bárhová mész is mindig barátokra találsz. Ahol az élet nem ugyan abból áll, mindig változik. Ahol kalandokat élhetsz át, ahol kifejezheted a kreativitásod. Egyszerűen csak, ahol kilépsz az unalmas hétköznapokból egy sokkal színesebb világba és végre nem más miatt csinálsz dolgokat, hanem magadért.
(... De tudod Tati, mindig vannak olyanok, akik rád mosolyognak és nyújtanak feléd újabb színes ceruzákat egy lépéssel előrébb lépve, hogy a fantázia valósággá váljon.)
Színeznél velem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése