El fogom vesztegetni az értékes időmet szerelemre, alkoholra és egyéb káros dolgokra, míg nem teszem magam tisztába. Játszani fogok, amíg a szívem ennyire hevesen ver a vágytól.
Vágyak...
Mintha szállnál, miközben a földbe gyökereztek a lábaid. Hamis boldogság, ami hamar padlóra tesz. De azt mondom: Meg kell tanulnom élni, mielőtt meghalok. Már túléltem és most a szabadságot keresem, de bent ragadtam a városban, ahol még mindig minden a túlélésről szól. Így tovább csábítanak az ember alkotta dolgok, még jól érzem magam a ruháimban. Aztán majd egyszer csak hátrahagyom a várost, elengedem a vágyaim és mosolygok. Ám ez még messze van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése