"Tudod az ember élete, akár a könyvek.
Van eleje, van vége és közben tele van újabb fejezetekkel."
Ne mond hogy nem lehet, mert én is megtettem. Kitéptem az életem lapjait. Azokat a szomorú részeket, amikre többé nem akartam emlékezni. De tudod, bár ne tettem volna, mert végül ezek a lapok az én történetemhez tartoznak. Utánuk szaladtam, felvettem a földről és visszaragasztottam őket a helyükre. Hogy miért? Azért mert már nem úgy látom a dolgokat, mint bárki más. Átéltem őket és csak erősebbé tettek. Így hát szeretem az életem azon részét is, amikor teljesen elnyelt a sötét, mert bebizonyítottam magamnak, hogy még a sötétségből is ki tudok lépni. Próbáld észrevenni, hogy minden érted történik. A legrosszabb pillanatok is újabb lehetőségek. Talán azzal, hogy megtörténik le lehet zárni egy fejezetet és kezdeni egy újat.
"Amíg csak az illúzióját érzed annak, hogy vége van addig csak egy újabb fejezet következik."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése