Próbálok összeszedett lenni, de ez egy rendetlen környezet. Mostanában minden a jelenről szól, így vissza nézni sincs időm ki voltam. Annyit tudok, hogy itt van bennem minden egyszerre és próbálok rendezettnek tűnni. Megint felöltözök és útnak indulok, idegen nyelveken gondolkodom és észre se veszem. Annyi országban jártam már, hogy nincs egy kifejezett otthonom. Teljesen kiégtem, vagy épp most születek újjá? Költői a kérdés, ahogy maga a létem is csak egy impulzus. Jövök és megyek, de nem igazán mondanám, hogy ez az eleje és a vége a történetemnek. Azonban csak az ezek közti dolgokat ismerhetem. Korlátozott a tudat és a test, amiben élek. Ezért arra következtettem, hogy időben és térben az egység kétséggé lesz. Találkozások, mind arra jók, hogy felismerd magad másként. Nem ez a visszaút a végtelenbe?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése